Tükrök és évek
Beküldte virginás - 2017, június 2 - 18:30
Futó éveim tükrökben mérem,
Naptármutatók lettek ráncaim,
Unokámat kérem, hogy meséljen,
Jókat nevetek csacsiságain.
Zöldre festem megmaradt reményem,
Sors-maradékom tovább koptatom,
Míg perceim úsznak a medrében,
Színes könnyeket sírjon mosolyom.
Száz tükörszilánk alig egy marék,
Mindegyikkel bátran szembenézek,
Mert a ráncaink - örök hagyaték,
Te is tudod, hogy miről beszélek.
Rég nem sírok, ha bánatszél söpör,
Bizarr vigyor szalad át a számon,
Rám igazítja képét egy tükör,
Éppen ezért jópofát kell vágnom.
2017. május 22.
Hozzászólások
hzsike
2017, június 3 - 07:22
Permalink
Kedves András!
Kedves András!
Szeretettel gratulálok versed Parnasszusra kerüléséhez, Szerkesztőtársaim nevében is!
Szeretettel:Zsike :)