Perellek, Uram

Uram, én kritizálni jöttem,
hisz Teremtésed a földi pokol:
amíg fent az angyalok cicáznak,
addig itt lent az ördög szónokol.
Hagyjuk a magasztos szép szavakat;
én azt hiszem, ezt elszúrtad nagyon,
és ha nem vigyázok balga szavaimra,
a templomi szolgák vernek agyon.
Te teremtetted a fájdalmat,
a betegséget és a rút halált,
nevedben haltak meg millióan,
ne mondd nekem, hogy ez nem talált.
Magadhoz szólítottad a jókat
s itt hagytad a gonoszt nekem;
én nem kívántam megszületni,
ne mondd nekem, hogy gyermekem.
Mert kezdetben volt Ádám és Éva,
és Te teremtetted az almafát,
majd kígyót küldtél az almával ebédre,
azóta kereshetek új hazát.
Szóval a lelkiismeretedre bízom,
de ne legyen nyugodt éjszakád,
hisz virrasztottam miattad eleget,
döngetve a templom ódon kapuját.
Fejet előtted soha nem hajtottam,
de halottaim előtt szó nélkül teszem;
itt eleve mindenki bűnösnek születik,
én ezt személyes sértésnek veszem.
Persze tudom, ez Téged nem érdekel.
Te csak gőgösen trónolsz a felhőid fölött,
vígan parolázol az angyalok hadával,
nem hallod meg, hány híved könyörög.

Már csak az orvosok hadára várok,
mikor találnak ki megint új csodát;
addig, a találkozás reményében,
naponta fogyasztom az utolsó vacsorát.

Hozzászólások

Gratulálok.

Koszonom .

G. Tumpeck

Szívemből szólottál, szívemen találtál...

Őszintén szép sorok...gratulálok!

Koszonom szepen . Orulok , hogy tetszett.

G. Tumpeck

érdeks vers...nem régen tettem én is ide egy ilyet:

Perellek Téged..

csak én Radnótival pereltem..:)))

Koszi szepen . Az ember mindig perlekedik valakivel . Mi mar csak ilyenek vagyunk ...D

G. Tumpeck