Mikor elfogy az út
Beküldte zsigalajos - 2013, június 25 - 21:20
Lassan sötétedik a nap.
Szétreped az ég
a szenvedés súlya alatt.
Ádám görnyedt hátán
mennyi szenny,
mit rárakott az ember!
Egymás torkát fogva
imát mormol,
másik lelkét tapossa el.
Mit érdemel az a bűnös,
ki az embert kifosztja?
Bankok uzsorája
szétfeszíti mellem,
szívem is kellene néki,
az is néki dobogjon,
én majd a kerítésen
csontomra száradok.
A rigó is dadogva fütyül majd,
mikor nincsen-házam ablakán
beszökik a napsugár.
Ott állok kifosztva,
szomszédom, a halál
hoz egy korty italt,
felköszönt halálom napján.
Hozzászólások
stapi
2013, június 26 - 07:10
Permalink
Hát, valahogy így van, a bank
Hát, valahogy így van, a bank uralma feszül; megnyugvás a sírban, míg a sötét égbolt újra ki nem derül.
zsigalajos
2013, június 26 - 10:18
Permalink
A Jóisten, szabad akaratot
A Jóisten, szabad akaratot adott az embernek. Az emberek, vagy elfelejtették, vagy nem tudják, hogy minden egyes embernek van saját akarata. Ám a hatalom szolgájává teszi saját magát az ember a saját akaratával, az helyet, hogy egyenrangú emberként, minden különbség nélkül felelősségre vonhatná az eltékozolt demokrácia szabadságát.
A tévedés, csak annyi, hogy a történem, megismétli kegyetlenül önmagát. Közeledik a tűréshatár, s oda, kevés lesz a homokzsák
Mysty Kata
2013, június 26 - 11:00
Permalink
Szeretettel gratulálok itt
Szeretettel gratulálok itt is figyelemre méltó soraidhoz!Kata
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"