Legbátrabb
Beküldte Kiss-Teleki Rit... - 2019, április 15 - 09:56
Lehetek én olyan bátor,
hogy csak nevessek,
ha összetörnek?
Hogy ne féljek az elmúlástól,
s malasztból legyen zápor…
az ömöljön, ne a könnyek?
Hogy a félelmet néhány percre
egy kalitkába zárjam,
és a világgal bűnbe esve
esztelenség legyen társam?
Nem… nem vagyok én ilyen bátor,
ha kérdeznek, félrenézek,
így születtem, nem merésznek…
de te itt vagy - rám vigyázol,
és most szaladj,
vidd az álmunk nagyon távol…
távolabbra mindenkinél,
ahová csak mi találunk.
S ha megérkeztél, kell hogy lássad,
te voltál most a legbátrabb…
hisz többet adtál fals szavaknál,
te mellém ültél,
és csak csendben… meghallgattál.
Hozzászólások
Csilla
2019, április 15 - 09:57
Permalink
Kedves Rita!
Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok versedhez, és Parnasszusra kerüléséhez!
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
Kiss-Teleki Rit...
2019, április 16 - 16:57
Permalink
Nagyon köszönöm :)
Nagyon köszönöm :)