Vízió

Kabátom bolyhos, fekete..
vágy-szülte fiam ringatom.
Irgalmas égbolt kék szeme,
arca virágzó, néma som.

Megáll a vonat, fekete...
lelkem régen zabolázott.
Valaki kiszól: Gyere be..
ősidőktől fogva állsz ott.

Robog a vonat, fekete...
fejünk megadón földre csüng.
Itt nem kérik a jegyet se,
egyszer mind elcsendesedünk.