Aggodalom a gyermekért

Aludj, kicsim. Én riadtan várom, 
a rút való világ mikor rád talál, 
hamar rájössz, vannak kínok, járom,
s fehér lován a herceg tán Kékszakáll.
 
Világod szép mese. Csodás ünő!
Varázserő! Sámán! S én fejem töröm, 
eltartható-e könnyedén tünő,
gyermeki, tiszta, illanékony öröm?
 
Az aggodalmas óvás nem érdem, 
de szívembe kúszik akármely este,
s imádkozom - ha szavad nem értem -
ahol keresztre vont az Urunk teste:
 
ne hulljon rád egyszer egy szörnyű alkony,
mint regében álmait veszti Ajtony.
 

Hozzászólások

hubart képe

Megérintő téma, jók a költői képek. A rímek is szépen belesimulnak a tartalomba, pontos a szótagszámelosztás is, viszont a ritmus több helyen botlik, ami számomra zavaró. Az emelkedő jambikus sorok lüktetését megtöri a beékelődő trocheus (például már az első szakaszban is három helyen). A spondeusok és a pirrichiusok nem zavaróak, mert azok semleges verslábként alkalmazkodnak az uralkodó emelkedő lejtéshez. Tartalom szempontjából viszont szép a vers. 

Nagygyörgy Erzsébet képe

Ferihez csatlakozom, én is a ritmust választottam fontos szempontnak, akár Csilla is...Kis munkával helyre lehet döccenteni a ritmust...Gratulálok...nekem tetszett a vers.

Erzsike

lnpeters képe

Engem nem zavarnak a verstani problémák. Első olvasásra fel se tűnnek - visz a tartalom.

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Haász Irén képe

Meglátásaitok után kijavítottam, most már így néz ki.

:  Aggodalom a gyermekért

 
Aludj, aludj. Én riadtan várom, 
a rút való ha egyszer rád talál, 
hamar rájössz, vannak kínok, járom,
s fehér lován a herceg Kékszakáll.
 
Világod oly mesés. Csodás ünő!
Varázserő! Sámán! S fejem töröm, 
kitartható-e könnyedén tünő,
hibátlan, tiszta, illanó öröm?
 
Az aggodalmas óvás tán érdem, 
mi szívemben kushad akármely este,
s imádkozom - ha szavad nem értem -
ahol keresztre vont Urunknak teste:
 
ne hulljon rád sosem egy szörnyű alkony,
ahogy regében országot veszt Ajtony.

 

 

hubart képe

Drága Irénke, sokkal jobb lett a  versed, viszont három trocheus még mindig van benne. Az első szakaszban Én ri-, a harmadik szakaszban pedig kushad, iletve -vad nem. Az emelkedő  jambikus vers eltűri a semleges verslábakat (spondeus, pirrichius), viszont a bele kerülő  ereszkedő verslábaknál (trocheus,daktilus) döccen a ritmus.

Ady felfedezte, hogy bizonyos esetekben,  az időmértékes botlást felűlírhatja a magyaros verselés (amikor a rossz helyre kerülő rövid szótagra esik az ütemhagsúly, akkor hangzásiag hosszúra változtatja). Ezt a felfedezését József Attila vitte tökélyre (van olyan jambikus hangzású sora, amelyikben egyetlen jambus sincs)! Sajnos, most itt ez nem működik, mert egyik esetben sem a rövid szótagra esik a hangsúly, hanem a hosszúra. 

 

Haász Irén képe

Csuda vigye, olyan könnyű elnézni. De most már hibátlan, ha igaz.

Aggodalom a gyermekért

Aludj, aludj. Én rémülten várom, 
a rút való ha egyszer rád talál, 
hamar rájössz, vannak kínok, járom,
s fehér lován a herceg Kékszakáll.
 
Világod oly mesés. Csodás ünő!
Varázserő! Sámán! S fejem töröm, 
kitartható-e könnyedén tünő,
hibátlan, tiszta, illanó öröm?
 
Az aggodalmas óvás tán érdem, 
mi szívemben lapít akármely este,
s imádkozom - szavad ha nem értem -
ahol keresztre vont Urunknak teste:
 
ne hulljon rád sosem egy szörnyű alkony,
ahogy regében országot veszt Ajtony.

 

hubart képe

Igen, mostmár jó! :) Ne hari, hogy hasogattam a szőrszálat, de meg voltam győződve róla, hogy meg tudod csináni. Én is ehibázom olykor, de le szoktam elenőrizni a Poet verselemzőjéve, és az azonnal megmutatja, ha valami nem stimmel. A sokadik időmértékes versnél  már ritkán téved az ember. 

Gratulálok, ha eddig elmulasztottam volna! :) 

Csilla képe

Irénke, az utolsó változat tetszik a legjobban, gratulálok hozzá, a témádhoz is!

Jók ezek a beszélgetések a vers alatt, tanulhatunk belőlük.