Ismeretlenség
Beküldte JohannAlexander - 2020, május 21 - 19:28
Ismeretlenség
Eljön majd az idő, egyszer
kiürül a szókincskészlet.
Nincs már, amit elmém őriz,
hisz leírtam minden szépet.
Akad bennem néhány tövis,
mely ott belül lelket mérgez,
virág helyett követ dobnak,
falssá válik minden ének.
Fejemből a sorok kopnak,
s ha nem tudom őket kötni,
meg van annak az esélye,
nem lesz senki majd, ki őrzi.
Akkor lesz mindennek vége.
Hiába íródtak versek,
mik születtek évek során,
s néha itt-ott megjelentek.
Talán értik majd az okát,
mire gondolt egy poéta?
Legyen egyszer saját kötet!
Ez volt hőn áhított célja.
Minden évet másik követ,
nem lett részem e nagy kegyben.
Írásaim egyre gyűltek,
s álltak rendezetlen hegyben.
Attól tartok, mind eltűnnek,
nem él olyan, ki olvassa.
Feledésbe merül minden,
enyészet kezébe rakva.
Talán megsegít az Isten.
Lehet, van neki nyomdája?
Elolvassa, amit írtam,
s közzétételt felajánlja!
2020. április 21.
| Csatolmány | Méret |
|---|---|
 20200222_172719(0).jpg | 1.91 MB |
Hozzászólások
Haász Irén
2020, május 22 - 13:56
Permalink
Sajnos nincs neki nyomdája,
Sajnos nincs neki nyomdája, így a kiadókra vagyunk szorulva, ezért terjedt el a magánkiadás...
Viszont így is vannak más módok, hogy ha lassan is, de ismert legyen a név irodalmi körökben. Nyilván tudod.