Télidill

 
 Ma télruhába öltözött az élet,
s a szél vezényel új melódiákat,
ha int a pálca, jégcsapok zenélnek,
faágak ónköpenyben intonálnak;
 
fehér lepelt szitál a menny a földre,
havas fenyők hajolnak összebújva,
csak égi lámpa fénye fonja körbe -
a hold elindul éber éji útra;
 
elér a téli fagy, belül diderget,
de rőzsedalra fűt a régi kályha,
tovább hevíti perzselő szerelmed,
ha ajkam ajkad íze megtalálja;
 
a csók mohó, karod puhán ölel,
elolvadunk, s a hajnal így jön el.
 
 

Hozzászólások

Csilla képe

Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok versedhez, és oromra kerüléséhez!

 

hzsike képe

Nagy szeretettel gratulálok, kedves Kankalin! Úgy tudom, nem is volt még erre példa, hogy valaki egyszerre, mindhárom versével felkerült volna az oromra! :)

Kankalin képe

Nagyon szépen köszönöm. :)

Szeretettel: Kankalin

Kankalin képe

Köszönöm szépen. :)
Nagy öröm számomra, hogy mindhárom versem az oromra került. Ez megerősít abban, hogy továbbra is a kötött formák világában barangoljak. :)

Szeretettel: Kankalin

Nagygyörgy Erzsébet képe

Szép, téli vers, gratulálok...

Erzsike

Kankalin képe

Köszönöm szépen. Örülök, hogy tetszett. :)

Szeretettel: Kankalin

hubart képe

Szeretettel gratulálok!

Kankalin képe

Köszönöm szépen. :)

Szeretettel: Kankalin

Haász Irén képe

Gratulálok szép szonettedhez. Érezd jól magad itt!

Kankalin képe

Köszönöm szépen megtisztelő szavaidat és a kedves fogadtatást. :)

Szeretettel: Kankalin