Határtalan

Ha árnyékot vet falra a fény, 
tiédbe simul át az enyém. 
Együvé olvadunk a síkban, 
mint két pontocska kurta csíkban. 
 
 Ha fény hull ránk, mindkettőnk ragyog,
 sugaradban is sugár vagyok, 
 s ha egyszer eloszlunk a térben, 
 velem porladsz el mindenképpen.
 

Hozzászólások

hubart képe

Szép vallomás, megérintő vers! Szeretettel gratulálok! 

Haász Irén képe

Köszönöm, Ferikém.

Csilla képe

Szép. Nem is emlékszem, hogy olvastam volna Tőled hasonló vallomást. Gratulálok hozzá. :)

 

Haász Irén képe

Pedig van egy pár...!

Azt hiszem, eltűntek a honlap fazonírozásakor. Nincs türelmem végig keresgélni.

Köszönöm.

lnpeters képe

A hónap eddigi talán legjobb verse! Szeretettel gratulálok!

Pete László Miklós (L. N. Peters)