Mosollyal
Beküldte Kiss-Teleki Rit... - 2019, február 8 - 09:04
Benne volt a világ… az
egész világ, a mosolyában.
Egy csepp fény, amit ha megláttam,
tudtam, átrepül az égen, át az egészen…
és megérint valakit.
Békét mosolygott. A lyukakra foltot,
virágra szirmait,
és én kértem, hogy csak kicsit
adjon másnak, nekem maradjon,
ne a világnak.
- Ez a tiéd, mondta egyszer,- magaddal viheted…
és én versengtem a holddal,
szaladtam a beteg, sápadt mosollyal,
és tudtam, nekem ezzel fizetett,
az utolsóval…
Hozzászólások
hzsike
2019, február 8 - 09:10
Permalink
Kedves Rita!
Kedves Rita!
Szerkesztőségünk nevében szeretettel gratulálok megérintő versed Parnasszusra kerüléséhez!
Zsike:)