Blogok

Sáros télutói napon

Sáros télutói napon
Az Idő irigyelt vagyon.

Fellegszakálla nőtt keddnek,
Fáradt percek tülekednek.

A hétköznap bőszen pörög;
Reggel megyek,
Este jövök.

Fáradt a mindenség nagyon;
Sáros télutói napon.

 

Fagyok múltán

Fagyok múltán
Hó se hull tán;
Enyhül a tél
Kurtán-furcsán.

A jogarát
Földhöz csapja,
Csáléra áll
A kalapja.

Ígért fagyot,
Havat - nagyot,
De a terve
Léket kapott.

Fagyok múltán,
Szél csitulván,
Tél taraja
Lelapul tán.

Csípős húrján
Szél se búg tán,
Zúgó hangon
Nem szapul tán.

Fagyok múltán
Tél csitul tán,
Jeges arca
Jól megnyúl tán.

Fagyok múltán
Tél elfut tán,
Mint a megvert
Török szultán.

Fagyok múltán

Halványszürke téli égen

Halványszürke téli égen
Közöny baljós szürkeségben.

Elnémult a jövő szava,
Napnak se híre, se hamva.

Credo-fogyatékos világ
Csócsálgatja a logikát,

És világvégéket imád
Az öncélú ostobaság.

Közöny ül a szürkeségen;
Halványszürke téli égen.

 

Se nem kelet, se nem nyugat

Se nem kelet, se nem nyugat;
A mi sorsunk mást tartogat.

Se nyegle liberalizmus,
Se keleti despotizmus.

Innen heréltszirén-dalok,
Onnét ördögi angyalok...

Bármit mondanak, akarnak;
Meg kell maradnunk
Magyarnak.

Isten adott saját
Utat;
Se nem kelet,
Se nem nyugat.

 

Hasonulás

 
(Egy fejfa margójára)
 
Kiáltásom szélbe fonom.
Nem érlek el telefonon.
Maradt pár kép, min láthatlak.
Rámhagytad a lány-fájdalmat.
 
Tudom, nem volt fényes sorsod.
Vártam... egyszer majd elmondod.
Alig került alkalom rá.
Mérgem csitult szánalommá.
 
Öreg lettem... beszélhetnénk.
Máshogy, mint rég, szűk-évenként.
Közel hozni, mi távolabb.
Együtt látni, mi fontosabb.
 

Avar futó a nagyátlón

Avar futó a nagyátlón
Küzdelembe száll,
Strata Hungarorum felé
Sorompóba áll.

Sötét fantombástyák sora
Reszket valahány;
Hosszú sánccal próbálkozik
Még a tudomány.

A néhai szláv gyalogság
Csak lidérc-erő;
Egészen másképp fest már a
Hatvannégy mező.

Az Urálba párologtak
A szellem-lovak;
Félremagyarázott bábok
Hunnak látszanak...

Új partira készül most a
Világos király;
Avar futó a nagyátlón
Küzdelembe száll.

 

Hatvanon túl, Styxen innen

Hatvanon túl, Styxen innen;
A Lét még javamra billen.

Szerelmem impozáns védfal,
Bírom még erővel, céllal.

Csupán Istennek tartozok,
Amíg enged, élni fogok.

Vörösen izzik a vérem;
Van munkám és küldetésem.

Még akad mit tovább vinnem;
Hatvanon túl,
Styxen innen.


 

Versben van a Jövő dala

Versben van a Jövő dala,
Akárki meg is hallhatja,
Aki Embert, Létet tisztel,
Rossz szemellenzőt nem visel,
Füle nem a lárma foglya,
S nem vezeti félre dogma.

Versben van a Jövő dala,
De nincs előre megírva,
A Jövő nem sínen halad,
Végzetből soha nem fakad.

Versben van a Jövő dala,
De egyedi a dallama.
Nem politika-operett
Ritmusa szerint született,
Nem is gazdaság-opera
Száraz lapjaira írva,
Nem álművészet-dobszóló,
Nem háború-gyászinduló,
Nem is horror-paródia,

Sosem követelni - adni

Sosem követelni -

Adni;

Csak élni

És élni hagyni



Sosem kérni,

Előbb adni;

Egymást mindig élni hagyni.



Világboldogító elvek

Oktatnak vagy menetelnek,



Nem csiszolnak,

Csak reszelnek,

Hamis pénzzel üzletelnek.



Nem zsákutcába "haladni";

Csak élni

És élni hagyni.


 

Vízöntőnek nincs dogmája

Vízöntőnek nincs dogmája.
Mások főztjét nem fújkálja,
Tudja, a fazékban mi fő.
Nincs egyedül üdvözítő
Pörkölt az erkölcs gyomrának;
Egyedül az Isten várhat.

Vízöntőnek nincs dogmája.
Vezérnek senki sem várja,
S vezérekre ő sem hallgat.
Nem ítélkezik -
Latolgat.

Vízöntőnek nincs dogmája,
Sem hivatal-aurája.
A felelősségét másra
Vízöntő sosem ruházza,
Akkor sem, ha van kire.

 

Dupla szaladga

(Cicatrappok)
 
Régi cicám új lett nekem.
Ismerősként nem idegen.
Mesélhetek, ha érdekel -
minden jószót megérdemel.
 
Vidékről jött ő is hozzám,
szülői ház okán-folytán...
serénykedek ott én sokat,
közben lelek barátokat.
 
Cinegéket, macsekokat,
gyíkokat és pillangókat...
végtelen a tájnak tára,
vacsorám is madárlátta.
 
Micus cicus onnan való -
hűsége volt oly megható...s

Jövő-parton Idő-katedrális

Jövő-parton Idő-katedrális...
Kicsi, kopott, alacsony, ovális...
Fenn kuporog egy kiálló szirten,
Csak egyetlen papja van,
Az Isten.

A liturgia nagyon egyszerű;
Szent az őszinte humor, s a derű.

Jövő-parton Idő-katedrális
Nem konzervatív,
Nem liberális;
Dogma-varázsszózatot nem ismer,
Csak egyetlen papja van,
Az Isten.

A szentélyben nincs jelen, csak
Jövő;
Oda sosem visz rosszat az Idő.

Jövő-parton Idő-katedrális,
Tana mindörökre aktuális;
Tiszta erkölcsben és

Kötelez az eskünk

„Simonyi óbester

kisgyerek korában

felmászott egyszer

a veres toronyba...” *

Mantrázom e pár sort,

mint egykor Nyilas Misi,

száll a gondolatom,

százezer szárny viszi.

 

Százezer szárny repít

egy olyan világba,

hol a gyermekálmot 

még béke vigyázza.

 Ahol a félelem

nem nyomorít lelket,

bombázó gépek sem

ölik meg a csendet.

  

Száll a gondolatom,

százezer szárny viszi,

mantrázom e pár sort,

mint egykor Nyilas Misi:

„Simonyi óbester

Csak a hülyék tudnak mindent

Csak a hülyék tudnak mindent.
Ítélkeznek is vadul,
Rajtuk kívül mindenki más
Végső percéig tanul.

Az élet problémáitól
Minden ember feje fő,
Bezzeg a hülyék világa
Egyszerű és érthető.

Egydimenziós a világ,
Zöld a fű és kék az ég,
Mindenkinél mindig mindent
Jobban tudnak a hülyék.

 

Regénytelenség

Ócskaság között a régi szép regények…
Olvas itt a gyermek ifjúsági könyvet?
Hajsza van csupán, de füstbe száll a lényeg,
rossz utat mutatva bávatag közönynek.

Már csupán a tőke célja lett a fontos,
csalfa ügyködések talmi fénye mállik,
nagyvilági trendje lelkeinkbe ront most,
rá se ránt a szóra: Légy jó mindhalálig!

Ifjaink virága nem visel keresztet,
róka sem barátja, szúr a rózsa bokra,
és sokat hazája szélnek úgy eresztett,
rá se nézett még az Egri csillagokra.

Oldalak