Tor

Szívemen citerázik a fagy.
Kamrámban a bánat hét szakajtó...
Szűk esztendőm vajon hány marad,
ha pitvaromra nem nyílik ajtó?

Úgy élek itt bent, mint a zsizsik.
Napi betevőm keserű üröm...
Életemre a kaszás iszik,
vacsorámat vaksötétben ülöm:

Szeretni engem, ki tör falat?
Nem...nem nyílik kamrámon az ajtó..
Telünk szele magával ragad,
bőséges lesz torom; hét szakajtó!

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

Edina egy nagyon rád jellemző vers, kifejezőeszközei, nyelvhasználata által...

Remélem előbb-utóbb nyílhat az ajtó egy jobb világra.

Köszönöm szépen,Sea:)

hubart képe

Szépen végigvezetted a gondolatot a szívkamra - szívpitvar metaforáján keresztül. Messzire hallatszó segélykiáltás ez a vers, de talán nem annyira vészes a helyzet, mint gondolnánk!:)

Gratulálok Edina ehhez a remek vershez. Nekem a verseid közül most ez az, ami a legjobban tetszik. A ritmusa és rimei nagyon jók, és bár nem pozitív a kicsengése, mégis a nagyon jó versek közé emelkedett.