Szia Anyu!

Szia Anyu!

 

Szia Anyu! Látod? Megint rossz felé indulok,

hisz még csak második anyák napja, hogy

nem tudom kezedbe adni ezt a hülye virágot.

De megyek, nyitom a kiskaput, kereslek

kapával a kezedben, ott a virágos kertben,

de nem vagy ott... nem jössz elém mosolyogva,

szemeddel könnyben úszva, meghatottan...

Nem látlak görnyedten, és most nem szólok,

hogy gyere be, mert nagyon tűz a nap,

a munka megvár...hagyd csak ott, jó lesz holnap.

 

Aztán másfelé indulok...viszem a fehér violát,

de te nem teszed vízbe – majd én – mondom,

de kicsi só is került bele. Nem baj.

Talán tovább él, és nézheted, tudom – szereted.

 

Szia Anyu!  Boldog anyáknapját!

 

Bp., 2014. 04. 25.

 

Hozzászólások

Meghatóan szép.....gratulálok.....

Köszönöm szépen, Imre!