Szívbörtön

szonett megadott rímekre – 
 
Leszáll az éj, – a fényt hiába várom –,
sötétje újra egymagam talál.
A szívszobáimat kerengve járom,
akár a herceg, árva Kékszakáll.
 
Egyik szobám lakatja szembetűnő,
a kulcs sehol…, jaj, én ma feltöröm!
Várbörtönébe, mint gazella-ünő,
bezárva sír a szenvedély, öröm.
 
Talán miattam? Ám talán csak értem,
hiszen kinyitni vágyja minden este
vasajtaját, s igen, tudom, nem érdem,
ha félve hív, s ijedve ráng a teste.
 
Ha szívem új, pogány vezére Ajtony,
örök gyehenna vár, magányos alkony.
 

Hozzászólások

hzsike képe

Gratulálok, Csillám! Míves, és gyönyörű!

Lehet, hogy írok egy újat! :) :) :)

Ölellek.

Haász Irén képe

Nagyon jó, gratulálok! De felcseréltél két rímpárt is! 

Szépen jönnek a jambusok. A szótagszámot nem mindenhol tartod.

lnpeters képe

Bravó! Feladat teljesítve! Össze kell vetn i a többiek szonettjeivel!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Csilla képe

Köszönöm a véleményeteket! Jó lett volna, ha az utoljára adott két rímpár egyike hímrím, akkor a szótagot is lehetett volna úgy tartani, hogy ne sérüljön a ritmus. Ezért inkább a (számomra) fontosabb, a ritmus mellett döntöttem. 
Na, azt nem gondoltam, hogy egy versszakon belül se cserélhetjük fel a rímeket, legközelebb figyelek erre is! :)

 

hubart képe

Igen! Az a jó megoldás, ha az ember a ritmushoz választja a rímeket. Ha viszont a rímek adottak, akkor meg van kötve az ember keze, és vagy a szótagszámot kell hozzáigazítani, vagy az időmértéket, nem minden esetben lehet egyeztetni a kettőt! Szerintem a ritmus a fontosabb, mert az a vers szívdobogása. A szótaszámnál elég, ha arra figyelünk, hogy az egymással rímelő soroknál egyezzenek. Amikor Shakespeare szonettjeit fordítottam, sokszor szembesülnöm kellett a fenti problémávanl (154 szonett!). Utánanéztem, hogy  a többi magyar Shakespeare-fordító hogyan oldotta meg ezt a dolgot. És azt láttam, hogy a ritmus élvezett elsőbbséget, a szótagszám egészen hektikusan változott egy szonetten belül, hol 10-es, hol 11-es volt. Persze, az egymással rímelő soroknál egyezett. Én is erre törekedtem, és látom, Te is, kedves Csila. Az a fordítás jó iskola volt. Ami pedig a jambikus verset illeti, nem kell vegytisztának lennie, a  spondeusok nem rontják el a sor lejtését, hiszen semleges verslábak, és alkalmzkodnak a többségi jambushoz. Már Arany János kifejtette, hogy a "vegytiszta" jambus túl monoton, szerencsés néhol semleges verslábakkal oldani. Persze, trocheus ne kerüljön bele, mert akkor döccen a ritmus. Kivételt csak a sorvégi versláb jelent, ott ugyanis a trcheus spondeusként viselkedik, ami már semleges. 

Csillám, Te hibátlanul megoldottad a feladatot, szeretettel gratulálok! 

 

lnpeters képe

Így van! Amúgy egyre jobban tetszik nekem ez a vers. Előre megadott rímek esetében a problémák nem kerülhetők el.

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Csilla képe

Kedves Feri, mindenben egyetértünk. Olvasgattam én is régi nagyok, és kevésbé nagyok szonettjeit, szinte kivétel nélkül a ritmus élvezett elsőbbséget náluk is. De azt hiszem, ha nem így lenne, én akkor is a ritmus mellett döntenék, mert ha az döcögős, akkor olyan, mintha haldokolna a vers. 
A vegytisztaságról is hasonlóan gondolkodunk, bár én a pirrichiusokat, ha lehet kerülöm, számomra zavaróak a jambikus versben. 
Örültem a véleményednek, ksözönöm!

 

hubart képe

Érdekes, a pirrichiusokat én sem szeretem a jambikus versben, főleg akkor zavar, ha spondeus után követezik, mert ritmustörést érzek. :) Mások versében nem szoktam szóvá tenni, ha már a verstan elfogadja.

Nagygyörgy Erzsébet képe

Ferivel egyetértek...Gratulálok, Csilla...

Erzsike

Csilla képe

Köszi, Erzsike!:)