Segíts nekem!

Nyakamba ült a nagy kolonc, a rossz kor,
a keskeny úton juszt se fértem el!
Gyepált a párt, a dogma és a bocskor,
a talpnyaló bagót sem érdemel!
 
Beláttam én, megalkuvás a béke,
felállni, s újra menni volt hitem,
haladtam is, de messze még a vége,
nem önmagam, dicső neved viszem. 
 
Ameddig élek én, ha bírja lábam,
s amíg van út, töretlenül megyek,
tüzes napon, lidérces éjszakában,
nem érdekel vihar, vizek, hegyek!
 
Nagy Isten, ó, cserébe mást se kérek,
segíts nekem, s talán ma célba érek.

 

Hozzászólások

Csilla képe

Nagyon szép, a zárás megrázó erejű. Egy helyen a vers, a megalkuvásnál, gondolkodásra késztetett.

 

hubart képe

Köszönöm szépen, kedves Cslla! Ott még engem is! :) 

Csilla képe