Reszkess éjszaka

Reszkess éjszaka,
reszketek én is,
a drága hold mára elfogyott,
settenkedő árnyalak követ,
belé-remeg az éjszövet.
 
Szél seper, kotor,
vihar tépi lelkemet,
szívem félrever,
mellemen tonnányi kő hever.
 
Jég tarol, tán félve kondul
fent a templomóra is,
csendesül a tombolás,
Isten elsimítja 
durcás felhők vattagömbjeit.

Hozzászólások

Csilla képe

Nagyon kifejező, jó vers.

 

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Csilla!

Köszönöm szépen.

Erzsike

Kankalin képe

Kedves Erzsike!

Versed mázsás súllyal nehezedik az ember lelkére.
Átérzem, nagyon jól közvetítetted.

Szeretettel: Kankalin

 

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Kankalin!

Köszönöm, ha tetszett.

Erzsike