Reménytelen remény
Beküldte baramara - 2015, március 12 - 21:06
Szavakkal harcolunk, sírjuk a holnapunk, mégis egyhelyben állunk,
becsukjuk szemünket, látva a jövőnket, nézünk, csurog a nyálunk,
jussunkért éhezünk, tűzre a hegedűt! Holnap már nem muzsikálunk.
Felnézünk az égre, azt mondjuk: mi végre éljünk, hogy kapáljunk?
Álcázott szavakkal játszanak agyaddal, hogy éljen kiskirályunk,
eladtad házadat, nem védted váradat, holnap már mennyben járunk.