Ősz

Beküldte Léna - 2011, november 11 - 21:10

 

Dérré dermedt a hajnali harmat.

Kóbor szellők avart kavarnak.

Kincsét az ősznek mind elorozzák:

Lopják a fák dús aranyát, bronzát.

 

Hallgat az erdő, talán örökre,

Rejtőzik némán nehéz ködökbe.

Zizzenő kórón halott virágok.

Károg a holló, nagy havat károg.

 

Hozzászólások

Léna

2011, november 12 - 09:36

Bénázok a feltöltéssel, Linux alatt fut most a gépem, és nehezen igazodom ki rajta.

A hármasponton én is elgondolkoztam még az este is, de mivel hiányzik az állítmány a mondatból, hagytam a hármaspontot, a befejezettlenséget. 

De igazad van, a pont talán jobban megállná a helyét.

Javítom.

És köszönöm, hogy itt jártál.

 

Vassné Szabó Ágota (nem ellenőrzött)

2011, november 12 - 06:50

Jó volt így reggel pörögni.

Köszönöm,

Léna

2011, november 12 - 09:39

Ágota, én köszönöm.

Weinberger

2011, november 12 - 07:32

A virtuális tér alkalmat ad bárkinek tetszőleges számú felhasználónév használatára, ezért egyelőre még bizonytalan vagyok: találkozhattam-e már máshol szövegeiddel. Ez a vers nem egy próbálkozgató hobbi-tollforgatóra, hanem kiérlelt versíróra vall. Javára írható, hogy a verstan finomabb ajálásait is (nemcsak alapszabályait) pontosan ismeri és alkalmazza, hogy a szöveg terjedelmében is visszafogott.

Erénye a versnek a kezdősor kettős alliterációja, a harmadik sor (indokolt) szórendi cseréje, a hangutánzó igék a záró sorokban, a korrekt páros rímelés, az egyenletes ritmus, amit az biztosít, hogy az utolsó hat sor a részmondatok legnagyobb hangsúlyt kapó szavával, az állítmánnyal kezdődik.

Léna

2011, november 12 - 09:26

Többet olvastál ki a versikémből, mint amennyit én belegondoltam, és ennek nagyon megörvendtem.

Jól ráéreztél 'kettős állampolgárságomra', valóban nem ezen a néven közölgettem eddig, de most úgy gondoltam, hogy ideje elővenni és leporolni a sok-sok évvel ezelőtt suttba vágott nevemet. Hátha visszafiatalodom. :)

 

Sea (nem ellenőrzött)

2011, november 12 - 07:59

Aranyos.

Léna

2011, november 12 - 09:38

Köszönöm, Sea.

lnpeters képe

lnpeters

2011, november 12 - 11:31

Kicsit befejezetlennek éreztem, szívesen olvasnám tovább. A "Hallgat az erdő, talán örökre," jellegű sorok igen sokat rejtenek - és sokat is ígérnek...

Pete László Miklós (L. N. Peters)