Októberi reggel

http://www.facebook.com/photo.php?fbid=286333258065560&set=a.19596857710...

Kiültem a hintára.
Az ősz illata, színei, hűs levegője, de még melengető napsugara csábított a szabadba. Már két-órája is elmúlt, hogy a későn kelő nap vöröslő sugarai felragyogtak, felszakítva azt a sejtelmesen vékony ködfátylat, amit még az alkony húzott egy keskeny erdősávról a rét és a kertek fölé. De érződik már a közelgő tél fagyos lehelete.
Lent, szinte semmiből emelkedve, halmok középről gurulnak rögök, betakarva lóhere leveleit és a még üde-zöld fűszálakat. Barna dombocskák jelzik, a föld alatt sem pihen meg az élet. Keresgélve, vakondok ássa megannyi járatát, apróbb-nagyobb bosszúságot okozva léte hozadékával. Megmutatkozik egy másik világ, látható dimenzióba tágítva felesleges terhét, az akadályt, remélt céljai elérésének gátját. Néhány lóherevirág kandikál kimagasodva, túl a deres fűszálak árnyék takarta szőnyegén. Ahová már elért a fény, harmattá olvadt csillogó cseppjei maradtak az éj hűvösének.
Csak üldögélek a hintán, se előre, se hátra. Harapok az ősz nyarat idéző ízeiből; napsugár melengető simogatása és egy jonatán lédús zamata átjárják érzékeim. A következő falatnál az alma reccsenése visszazökkent. „Ráérek szemlélődni” mára sem kaptam munkát.
Én hová toljam a tornyosuló gondokat?

Hozzászólások

Ez bizony jó volt.

Szívesen olvasnám a folytatást, így,  ebben a formában.

 

Köszönöm Ágota, de mint fentebb olvastam, még lehet rajta szépíteni. Folyomány a tél volt, akkor lett is munkám, azután megint nem :(

Cseri János

Írj, mert tehetséges vagy.

Szép napot neked.:)

Csak kár, hogy diszlexiás és figyelemzavaros,
de nagyonszépen köszönöm, kedves Sea.

Cseri János

Én nem vagyok az, de gyakran van elütésem nekem is, főként a német billentyűzet miatt, amin dolgozom.:)

Sok kifogásom lehetne nekem is, de miért sajnáltassam magam.Ha az ember a porondra áll akkor játszik, arra senki nem kíváncsi a színésznek fáj-e valamije, beteg-e, gyászol-e és még sorlhatnám.

Természetesen őszintén sajnálom, hogy beteg vagy, ezzel a betegséggel együtt kell élned, és örülök, hogy ennek ellenére is megtudod mutatni mennyit érsz és milyen tehetséges vagy. Csak így tovább.

Ölellek.

Be kell látni, hogy ez nem betegség csak állapot, mint bármi más külső, belső különbség ember és ember között. De köszönöm, igyekszem.

Cseri János

Mysty Kata képe

Idilli őszi hangulatot kaptunk leíró prózád képsoraiból;

    Hiányolom a tagoltságot,--"..Már két - három órája...."  Aztán a --"De hová toljam...." Nagyon jó csattanó!

 ".. harmattá olvadt csillogó cseppjei maradtak az éj hűvösének." -- versbe illő alliteráció , nagyon szép!

 .... izzó szablyaként vöröslő sugarai felragyogtak, ---- szórendet változtatnék

  A hitára-Javítása!!

 Szer etettel!   kata

   

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Kedves Kata!

Könnyű elgépelt hibát véteni, mert nem működik (magyarul :) a helyesírás ellenőrző, így benne maradhat. A tagolásnál, pontos képet akartam adni, mivel közel kettő óra múlt már el napkelte óta, de mondaton belül, furán jönne ki a "kettő"; a harmadikba meg bele sem kezdett az elmúlás. Az említett szórend -nekem a látottak alapján- így ad pontos képet.

Köszönettel: János

Cseri János

Tetszett összeségében.Első mondatban elgépelted a hintát hitára.

Ami még zavaró: túl cicomázod, díszíted a mondatokat.Jelzős szerkezetet jelzős szerkezet mellé teszel, így egyik üti a másikat.Zavaró még, hogy néha a jelen és a múlt idő keveredik...

 

Szeretek tobzódni, ha jönnek a jelzők :) de, mivel ilyen kurtára sikerült, nem akartam jobban lecsípni belőlle. Persze formálódott ez is tavaly óta. Verseket szoktam írni és ez is, mint jegyzet a egy vershez indult, de meghagytam "bőbeszédűnek". Az időrendet jónak érzem. Pontosítanád kérlek, mire gondolsz?

Köszönettel: János

Cseri János

Ez egy rövid kis írás.Mit írjak hozzá? Regényt?:)Leírtam már.Szerintem érted.Ha  nem érzed, akkor majd fogod, több gyakorlat után.

Üdv.

Nálam a bekezdés szokott ennyi lenni:))

:) Kezdetnek, nekem ennyi is elég.

Abban kérek információt, hogyan tudom utólag szerkeszteni a blogbejegyzést. Megpróbáltam a megadott szerkesztési felületen, de ott, már html kódokkal tűzdelt, vegyes képet mutat. Ha valamit kitörlök belőle, sérül a bejegyzés? Vissza másolhatom a javított változatot? Saját képet is beillesztettem volna, de az url-jét kéri. Nam elég a saját gép adattára, mint forrás? Hisz ez is csak fájl beillesztés, mint a szöveg bemásolása. Előre is köszönöm.

Cseri János

Köszönöm József.

Cseri János

Nagy kihívás számomra a próza. Mivel verset csak kötött formában írok, ezek a kötöttségek egyben felmentést is adnak számomra az alól, hogy egy-egy szó betoldásával vagy elhagyásával pontosítsam, gazdagítsam, vagy éppen egyszerűsítsem, szikárítsam a szöveget. Próza esetén semmi ilyen kifogás nincs; minden egyes szó jelenlétét vagy éppen hiányát képesnek kell lennem megindokolni. Mindezt Sea észrevételeinek megerősítésére írom.

Katával is egyetértek abban, hogy fel lehetett volna osztani még ezt a rövidebb leírást is a gondolati egységeket tükröző bekezdésekre; de a "tömbös" íráskép lehet szerzői stílusjegy is.

Hogy önmagamtól is hozzá tegyek valamit: szerintem feltűnően sok a szükségtelen vessző, gondosan és egyenként átfutva rajtuk el kell tüntetni a feleslegeseket (nem könnyű).

A tömbösítés, már korábban kapott kritika következménye, bár több bekezdést szántam eredetileg. Forrásanyagként mondtam mobilra néhány gondolatot, késöbb leírtam vers-nyersanyagnak, aztán nem volt szívem túlzottan elhagyni belőle; páhuzamban persze azzal, hogy ilyenformán, milyenre értékelik. Vesszőből is leltem már néhány fölöset :) igyekszem majd gyomlálni. Köszönöm Miklós.

Cseri János

Ebben sok lehetőség van... Én nem zártam volna ennyire rövidre. Ugy érzem hogy a hova toljam a tornyosuló gondokat nekem nem illik bele, olyan mintha teljesen külön állna... De az eleje jol felépített egész. Sőt annyira az, hogy kívánt volna meg folytatást :)


Kedves István!

Talán tájleíró költemény lett, illetve maradt volna, ha (első szándékkal) tényleg versé fogalmazom, de a gondok kötődése, több szálon is szoros a tartalommal. Eltelt egy év és még egy hónap, most enyhébb az idő, de a gondok maradtak. Ha figyelembe veszem a korábbi észrevételeket és lefaragok a jelzőkből, tényleg ráfér majd a folytatás :) de elhagyva a gondokat, milyen véget érne?

Köszönettel: János

Cseri János