Mint az elmenő

Érzem már, hogy fáradok,
bőrömön hűvösebb a hajnal.
A vállad is többet keresem,
megbékéltem önmagammal.
Gyémántfényű nyár vagyok,
ezt a késői katarzist vártam,
így kellene menni majd
egymás rejtelmeibe zártan.
Tartom felettünk az Időt,
lenge, rongyos köpenyében,
olyan lettem, mint az elmenő.
Hozzád egészen engedékeny.

Hozzászólások

hzsike képe

Beleborzongtam, oly gyönyörű!

Nagy gartulációm, drága Edina.

Ölellek.Zsike :)

Lelkemet is érintő nagyon szép versedhez szeretettel gratulálok!

Szepesi Zsuzsanna képe

Nagyon mélyen megérintett, kedves Edina! Most is!

Szepesi Zsuzsanna

Mysty Kata képe

" Gyémántfényű nyár vagyok,
ezt a késői katarzist vártam,"-  Lírai gyöngyszemek....

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Schvalm Rózsa képe

Nagyon szép vers kedves Edina.

Szeretettel: Rózsa