Emlékezem rád
Beküldte Nagygyörgy Erzsébet - 2019, november 7 - 19:27
Mezők smaragdbozontja fodrozódik kint,
miközben bús szívemmel emlékezem rád.
Az őszi szél bolondos. Táncra perdül ő.
S ma csendben itt kereng köröttem édesen.
Tudom halk sóhajom nem érhet el hozzád,
a nyári naplemente fénye is kihúnyt.
A tél közel settenkedik, látod, kedves?
Havat kotorva fenyvesek hajába most.
Éhes, kis sánta varjú károgása zeng,
belehasít fülembe kellemetlenül.
Fázós virágok összébb húzzák szirmaik,
remélik, mint én is, túlélhető a tél.