Magunk Parnasszusa (A M. Kultúra Napja )

 

                             MystyKata      

                     Magunk Parnasszusa

 

  •             Táncot járó lenge szél a hegy
  •           
  •              ormán oly kacér .
  •           
  •              Gerincén maszkban áll, s
  •   
                 Nevet Euterpé , bája botlik derekán
  •  
  •             a megtörő nap sugarában. Hogy
  •  
  •             ontja  históriák  sorát !

  •              Lenn  a hegyláb szögletében

  •              Térdel  Polühümnia ,  s fennkölt
  •           
  •             Fohásza  érted is szól :   - Zsenge és   Agg  alkotó !      
  •             Árnyékában  is otthonra lel a szív.

  •              Versek szövetébe szövi bele a rím.              

  •             Érezhető csoda vár;   - veletek Múzsák!                      

                    Együtt  itt az  igazi  Varázs :  amely  a 

  •             Magunk Parnasszusát

  •             Lelkünk köveiből kiemeli.      

 
    

                              1823. január 22-én Kölcsey Ferencből egyetlen nap alatt szakadt ki a nemzet megmaradásáért Istenhez intézett fohász.

1992 óta a Magyar Kultúra Napján emlékezünk meg a magyar nemzet e szent jelképének születésnapjáról. A Himnusz születése után Vörösmarty 13 év elteltével fordult Szózatával a nemzethez A két összegző mű, mely a történelmi múlt, a jelen és a jövő képeivel szándékozza a magyarságot tettekre buzdítani, a nép ajkán hosszú évekig versenyben állt egymással. Az ünnepeken, megemlékezéseken hol egyiket, hol másikat szavalták.

             A népakarat döntötte el, hogy Kölcsey Himnusza lett a magyar nemzet jelképe. 1989-ben alkották meg azt a törvényt, mely először mondja ki, hogy Kölcsey Ferenc Erkel Ferenc által

     megzenésített Himnusza a magyar nemzet szimbóluma. A hagyomány folytatódott, ünnepi alkalmakkor a Himnusz és a Szózat máig is együtt szerepel.

                                        Erkel vallotta visszaemlékezéseiben, hogy: "Miközben írtam, harangok zúgását hallottam". Himnuszunk dallama kapcsolódik zenei kultúránkhoz, s ez a hagyományhoz kötődés megkönnyíti a tanulást, az azonosulást, s rámutat a történelmi utalások jelentőségére is.

            Szövege és zenéje a XIX. századi romantika stílusjegyeit őrzi.
Sosem avulhat el, mert a magyar néplélek kifejezője.

        Forrás:http://hu.netlog.com/n_nzsoka/blog/blogid=421587

     http://lira.kimte.hu/a-versek-bekuldesi-es-archivalasi-rendszere