Jelenlegi hely

Legszentebb bűnöm

Beküldte Zajácz Edina - 2014, május 18 - 18:49

Legszentebb bűnöm lettél,
áttetsző remény.
Tűzhajnalokra virradó,
falatnyi gyümölcskenyér.
Ha nem szeretnélek,
lehet, szégyelleném;
életemben egyszer hazudtam érted,
te hófehér,
nekem fogant,
púderillatú pillanat.

Az égboltozatot áthasítja
egy csillagszekér,
míg a képzelet hozzád vonja ujjamat.
Mire virrad, tökéletesre rajzol;
milyen szép vagy,
hozzám a legirgalmasabb,
langyoshúsú nevetés.
Talán meghagy
szeretni a holnap.
Nevelnélek, mint szőlőszemet,
és ha belőlem fellélegeznél,
tartanám egek rejtekén
álmodat,
s el nem ejteném.

Hozzászólások

hzsike

2014, május 18 - 19:20

Permalink

Szinte már húsba váj...

Szinte már húsba váj... Csodálatosan szép ez a versed is, kedves Edinám! A "falatnyi gyümölcskenyérrel", elvarázsoltál.

Ölellek, szeretettel:Zsike :)

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

lnpeters

2014, május 18 - 21:21

Permalink

Edina, ez gyönyörű!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

baramara

2014, május 18 - 21:42

Permalink

Csodálatos! Gratulálok!

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

Mysty Kata

2014, május 18 - 23:12

Permalink

A szó bennakad, a szív

A szó bennakad, a szív megszakad Edykém!

Kata

"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"

A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges

ermi-enigma

2014, május 19 - 07:03

Permalink

ezt bizony "nagyon" megírtad

ezt bizony "nagyon" megírtad Edina...."friss" hang, csodálatos jelzős szerkezetek.....zökkenő nélkül gördülő sorok, gondolatok.....régen olvastam itt ilyen remek alkotást....gratulálok.....