Lefelé visz az út
Beküldte Sztancsik Éva - 2018, november 12 - 19:11
Már azt mondta,
az új ruha
nem éri meg,
és így volt a
cipővel,
táskával,
bánattal.
Megtette
a régi,
az elnyűtt,
az ismert.
Amihez
szokva
volt,
mint az öreg
eperfához
a kiskert.
Már azt mondta,
jó ez így,
jó az úgy,
ne legyen
másképp;
bánt a fény,
bánt a hang,
változni nem
érdemes.
Már megjelenik
bennem
ugyanolyan
elhúzódás,
bezárkózás,
már látom őt
magamban,
ahogy
megfogja
a lelkem és
vezet egy
ódon
gondolat-
lépcsőn
lefelé,
mindig
csak
lefelé...
(2018. november)