Lear bolondja

Mit kíván hétköznap a nemzet?

Hát színjátékot és zenét,

És ballag már a teátrumba

Úri és póri Kecskemét.

—–

Jutalomjátékot kapott ma

Egy vékonydongájú színész,

Vajon mint fog bukfencet vetni?

Túl gyáva lesz, vagy túl merész?

——-

Döbbenten néz a sok filiszter,

Nincs semmi maszk, és semmi kóc,

Nincs semmi földön járó tréfa,

Ez filozófus, vagy bohóc?

——-

Bezzeg a karzat, a diákság

Teli torokból ünnepel,

Mert lelkükben a bolond élce

Megzendül és visszhangra lel.

——–

Fejét csóválgatja a végén

Lent  is és fent is pár ripacs,

Nem tud a fickó bohóckodni,

Vagy egyszerűen csak makacs?

——–

A főszereplő szorongatja

A Bolondot, és ünnepel,

A vén színészek is belátják,

Hogy ez itt mégis nagy siker.

———

Este a bor mellett azt hallják,

Hogy ír a Bolond verset is.

“Hát kinek nézel Te bennünket,

Minek nagyzolsz, te Petrovics?”