Kóbor pont

Kóbor pont

Egy kis pont a füzetemből,
irgum-burgum, megszökött.
Földre pottyant, és cipőmnek
az orrára költözött.

Amikor a kertbe mentem,
cipőn lovagolt a pont.
Nem tudom, hogyan csinálta,
de megnőtt a kis bolond.

Olyan nagy lett, el se bírtam,
lerúgtam hát a cipőt.
Így kapott a füzetemben
született pont kimenőt.

Elrepült a kertkapuig,
s a cipőmtől búcsút vett.
Kigurult a főutcára –
világ csavargója lett.

Eldöcögött a vasútig,
ott felszállt egy vonatra.
Irgum-burgum, úgy elszelelt;
nem is láttam azóta.

Ha megleled kóbor pontom,
küldd haza, mert hiányzik!
Füzetemben egy szép mondat
bizony, ma is hibádzik.

Hozzászólások

Haász Irén képe

Na végre, Juditkám, már olyan régóta várom, hogy aranyos kis gyermekverseidből tegyél fel néha ide is! Nagy szeretettel olvastam!

Csilla képe

Rendben, hazaküldöm, ha találkozom vele! Kedves, mosolycsalogató vers, irgum-burgum :-))

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Judit!

Édes vers, örömmel olvastam...pont jól esett...

Erzsike

Judit képe

Irén, Csilla, Erzsike, köszönöm figyelmeteket és kedves soraitokat. :-)


Mysty Kata képe

 Annyira élvezem...Csodálatos!!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Judit képe

Örülök neki és köszönöm, Kata. :-)