Körbeölelve...

Üdvözlégy itt e földi pokolban

jó barátom mondd, a bejárat hol van?

Szakadnának meg a tétova egek

ma önszántamból pokolra megyek...

Cudar világ ez, rád kacsint mindenhol az ördög

sovány filléreid olcsó örömökre költöd

kiélt, kiégett lányok, kannás kotyvalékok

mulandó mérgek mindegyiktől hányok...

Agyadba égetett közhelyek, bárgyún bugyuta,

szlengbe-rövidített szavak-semmit nem mondanak.

Ám az út előtted már szabad.

Tiéd e földi pokol, kicsámpázott mennyország

Szemétkupacoktól bűzlő fekhelyek, s mint barmoknak

összehányt almok...Szép városi lányok! Még üres

a csarnok hol emlékbe őrzik a megtört szíveket.

Talán mindenki megkapja a megérdemelt sorsát...

Az égi angyalok, a pokol kapuját ostromolják.

Megbolondult még a mennyeknek serege is:

szent  megsemmisülés, káosz, kataklizma...

Tüzes angyalok égetik világodra jeleik:

"Circumdedérunt me,... dolores inferni…”