Kávéfőzők dala
Beküldte Baranyi Imre - 2021, február 21 - 19:32
Mivé silányul itt e régi hősi nap,
ma már mi nem fogunk Budán pecsét alatt,
raboskodó rabunk miatt a hídon át
a rend elébe állni ott a vár fokán?
Az álmok ím az ördögé, nem is felé,
csak úgy belül morogjuk azt ezerfelé,
s ha majd elül körül megannyi bánatunk,
mi akkor újra változunk, s kezet fogunk?
De mindenünk a nemzeté, sietve még
a végzetünk elé, akár a birka nép
csoportosan megyünk bolond halálba mind,
az arcodon hideg tenyér pofon legyint.
Vajon megannyi szó hiába volt talán,
mi ott a hét akarnok, ősi szilvafán
vitatkozunk tovább, vagy arra már időnk
se lesz nekünk, hisz ím a koffein lefőtt?