Jöttödet várom

Alkonyi órán csend motoz éppen,
fekszem a szófán, sírva az éjben.
Síri-magánynak szelleme kísért,
hittem a nyárnak, vágyakat ígért.
 
Régi szerelmünk ködbe veszett már,
árva a lelkünk, benne sötét jár.
Boldogan, önként lettem a párod,
nézem az ösvényt, s jöttödet várom.