Holnapért

Mormold, hogy "a holnapért",
azért mondasz már imát,
nem az átkos tegnapért,
mely kerted alatt visszatért,
s rendez nagy patáliát.

 

Hangosan mondd: "vége van!
Vége van, tűnj kényszer el!"
Fésűfog fejbőrbe mar:
mert szépre fésült múlt takar
minden egyes vétket el.

 

Fájó seb ha felszakad,
jódnál jobb a néma Hold,
s tükörképe: önmagad,
egy fáradt-sápadt sárdarab;
Úr nélkül csak puszta volt...

Hozzászólások

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Toma!

Az írói vénád egyben költői is, örülök, hogy olvashattam végre tőled.

Szeretettel Dyona

Haász Irén képe

Kedves Toma, meggondolásra javaslom: kényszer, tűnj végre el ! itt akadozott nekem.

Hangosan mondd - így helyes, gépelési hiba van.

Nagyon tetszett a versed, optimista hangzása is - nem csoda, ha jól mennek a dolgok. :)))

hzsike képe

Tetszett a versed, kedves Toma.

Szeretettel olvastam:Zsike:)

Mysty Kata képe

 Erőteljesen szép!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Tetszett, nagyon energikus!:)

M. Karácsonyi Bea képe

Gyerekkori emléknek tűnik, mintha visszautaztál volna egy akkori fájdalmadhoz, ami most is kivetül, vagy periódikusan újra elért.

Schvalm Rózsa képe

Kedves Toma! Nagyon szép vers.

Szeretettel olvastam: Rózsa

Köszönöm kedves hozzászólásotokat, annak ellenére, hogy most a könyveimmel vagyok inkább. Irénke, köszönöm a javaslatot, a saját verzióm a saját ritmusom szerint nekem jobb. Sea, nem is gyermeki, talán valami generációs dolog, de inkább egy "támadás"... ami mindig van az életben, mikor valami jól vagy jobban menne.