Hajnali fényben
Beküldte hzsike - 2019, augusztus 4 - 16:03
H.Gábor Erzsébet
Hajnali fényben
A fák között a fény rezeg,
nesztelen csendben érkezett,
akár a szél, ha átoson
lopva az alvó városon.
Fekszem az ágyon, és a Nap,
mint én a könnyű pléd alatt,
derűsen ébred. Rám ragyog.
Nyitva hagytam az ablakot,
a függöny lebben. Jól vagyok;
az édes kerti illatok
szobámba szöknek, s hajnali
madárka-trillát hallani.
Nyújtózom egyet, és a fény -
akár egy érző, földi lény,
hajamba csókol, simogat,
mint kinn a szél a sírokat,
dúdolva nékik szép vigaszt.
Szeretném újra élni azt,
amit olyankor érzek én,
amikor szít egy költemény;
minthogyha bimbó bomlana,
szirmokat fest a szív szava,
s csodát teremt a semmiből -
akár anyám! A vekniből,
ha nékem vág egy nagy karéjt,
mindig a szívét osztja szét,
mutatva azt, hogy így szeret.
Áldom e dolgos két kezet!
A kávéillat visszahoz...
Szemed szelíden rám ragyog,
s nyújtod a bögrét. Jó meleg.
Imádott, drága reggelek!
Versek, szerelem, fénypatak,
áldás a kéklő ég alatt!
Vállamra hajtod vén fejed,
nem szólsz, és mégis értelek.
Hozzászólások
Csilla
2019, augusztus 4 - 16:08
Permalink
Gyönyörű! Sok-sok boldog
Gyönyörű! Sok-sok boldog reggelt még! :)
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
hzsike
2019, augusztus 4 - 21:25
Permalink
Köszönöm szépen, Csillám.
Köszönöm szépen, Csillám.
Ölellek. :)
lnpeters
2019, augusztus 6 - 09:49
Permalink
Zsikém, ez a versed nagy
Zsikém, ez a versed nagy élmény! Csodaszép!
Pete László Miklós (L. N. Peters)
hzsike
2019, augusztus 6 - 21:24
Permalink
Drága vagy, Laci. Köszönöm
Drága vagy, Laci. Köszönöm szépen.
Ölellek. :)