Gyónás

Halld ó Uram, vedd hát gyermeked szavát,
kinek testét gyúrád, s lelkét lelkedből adád;
vétkeztem Uram, bűnöm végtelen, halld hát!
 

Ringattam gyermekem, édeset, ártatlan mosolyillatút,
Szerettem emberem, erőset, de gyengéd, halk szavút,
S tört életem álommá… átkoztam érte nagyurat, háborút.
 

Lettem tolvajok babája borért, tűzért, melegért,
urak, papok álnok szajhája pénzért, ékszerért,
s adtam el testem gyilkosnak, hóhérnak egy tál ételért.

Hagytam koldust étlen, szomjazni vándort útszélen,
csentem utolsó pénzét-kenyerét révésznek,
vettem el tejét jó anya gyöngynyi gyermekének.

Ütöttem ököllel arcát vénséges temetőőrnek,
a torkomhoz pengét szorító, lábam közt serénykedőnek,
s vettem végül tőrét-vérét, új lakót adva az áldott földnek.

Loptam könnyeket férfiszemből, s hagytam peregni arcán,
törtem el szívét, s raboltam lelkét, sírba kergettem asszonyát,
s hagytam el őt, midőn gazdagabb szerető vette testem birtokát.

...s mi minden mást is tettem én, s fogok tenni még ma, 
mire az éj leple borul majd, könnyek átka, hallgatás csókja...
de egyszer majd eljövend az idő, mikoron titkaim feltárva

üres szívem, elfakult lelkem megmérettetik,
tetteim veleje és szavaim rendje elszámoltatik,
s vagy pokol, vagy a menny tárja előttem kapuit.

Addig viszont én tárom lábam, adva-kapva bűnös és léha örömöt,
leszek kocsmák, árokpart gyermeke, szertelen, zokogva nevető, 
szemtelen szajha, szüntelen lázban égő, emberi isten-örök nő.
 

Halld meg hát Uram számolatlan bűnöm,
előtted állok ím, büszkén, pőrén, nem könyörgök.
Ítélj majd te Uram, s ne az embervilág, hatalmad végtelen,
igéd szerint, ki vagy a mennyben, és a földön is...
Úgy legyen.
 

 

Hozzászólások

Ejha! Bátor! Villon női újjászületése :)


Hát igen... Kemény, több síkon is gondolatébresztő a szöveg. Nem is biztos, hogy sikerül elsőre logikus rendbe szednem. Egy "bűnös" életű nő vallja meg az emberi értékrend szerint felróható tetteit, a szöveg szerint az Úrnak. Ez tehát nem gyónás, hanem ima; nem kaphat (de nem is kér) feloldozást. Sőt, bevallja, hogy bár tisztában van azzal, mi vár(hat) rá, nem tér le a jövőben sem erről az útról.

Jó választás a fő mondandó (speciális) tercinákba rendezése, hiszen a szövegben is megemlíttetik a pokol és a menny, egyenes és átvitt értelemben is, és persze a földi élet is. Egy dologban azonban bizonytalan vagyok: a szövegnek itt minden szava annyira súlyos, hogy meglehet, nem kellett volna rímekbe vagy asszonáncokba kényszeríteni a sorvégeket - ebben persze eltérhet a véleményünk. Könnyen lehet, hogy visszajövök még a versedhez.

Az első címe A kurva fohásza volt, aztán átírtam, mert nem fohászkodik. :) De imádkozni, még imádozhat.

Köszönöm a soraitok, Villon a legkedvencebb kedvencem, én sosem merném az ő munkáihoz hasonlítani a magamét. Nem törekedtem semmiféle hasonlóságra, csak úgy kiszakadtak valahonnan ezek a képek, egyszer majd biztos rájövök honnan eredtek meg. Maguktól háromsorosokba rendeződtek, automatikusan lett ötös a vége; amikor átolvastam, csak néhány írásjelet javítottam rajta, meg egy-két szóismétlést, még így is maradt benne jó pár hiba. Utána gyorsan feltöltöttem, mintha meg akartam volna szabadulni tőle. 
Nekem magamnak is érdekes élmény volt megírni.

Üdv. Andrea

Erdekes vers , erdekes gondolatok . Tetszik

G. Tumpeck

Tetszik, tudtam vele azonosulni.Érdekes, hogy régi hölgy, régi kori bűneivel írtad meg...

Az hogy villoni a szöveg, az nem probléma, hanem erény... :)


Attól tartok, én kissé eltérő módon sorolnám be ezt a szöveget. A tartalma kétségtelenül emlékeztet bizonyos villoni balladákéra, a forma azonban cseppet sem. Ilyenhez hasonló felosztásban - bár eltérő rímképlettel - Dante "Isteni színjátéka" íródott és bizony a Pokol részben előfordulnak az ittenihez hasonló életsorsok.

És akkor pontosítsuk azt is, ami a rímelést illeti. Ha a bokorrímek pontosabban csengenének össze, ha a rímelni szánt szótagok azonos ritmusúak volnának, akkor az valóban hozzátenne a mondandó erejéhez - ebben azonban a szubjektív megítélésem szerint maradt még kívánni való. Semmi baj, ha ez nem sikerül, de ilyen esetben szerencsésebb szándékosan olyan szavakat választani a sorvégekre, amelyek egyértelművé teszik, hogy a szerző nem kívánta rímeltetni a megfelelő sorokat. Mindez kritikának hangzik, pedig csak egy hatásos trükk megosztásáról van szó.

Akárhonnan is lopakodtak elő ezek a képek, jól tettek.

Nekem élmény volt.

Köszönöm.

Hozzátenném, hogy nagyon érzelemgazdag, gyönyörű vers.

Mysty Kata képe

        Nagy hatást gyakorolt rám a versed !

     

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"