Gyöngymazsola

Tenyered gödrébe vágyom, mélyére
kucorodnék. Nem zavarnálak nagyon,
lepedődre gurulnék, ha szomjazom,
és te is látni óhajtanád pőre,
 
telt húsom. Éppen csak magamra húznám
a vászonráncot, - ne keress sokáig -
engem láthatsz újra, fejtől-bokáig.
Becézget a kezed, a nyelved, hitvány
 
enzimekkel bontod ízvirágomat,
s megadón várom halhatatlanságom
pillanatát. Először lassan átfon,
 
majd óvatosan összeroppant fogad.
Tiéd lettem. Benned ragyogok sután,
míg te sírsz  gyöngymazsola-lelkem után.

Hozzászólások

EDY....ez gyönyörű....

"ezért érdemes volt korán ébredni....egy szép szonett napindítónak....:) "

Imre, nagyon szépen köszönöm a látogatásodat!:)

hzsike képe

Borzongásig gyönyörűség! El is vittem, kedves Edina!

Ölellek, szeretettel:Zsike :)

Drága Zsike, köszönöm, hogy itt voltál, örülök, hogy tetszik a versem.

M. Karácsonyi Bea képe

Szépséges és édes, szeretnivaló vers.

Sea, nagyon szépen köszönöm a látogatásodat! :)

Mysty Kata képe

 Hú, de szépség!! Ténylegesen is gyönygyszem!! Gratulálok szeretettel!

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

Köszönöm szépen, Katám!:)

barnaby képe

Szeretettel gratulálok Edina remek versedhez.Üdvözöllek:B:)

Köszönöm Barna, Te ihletted:)

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Edina!

Már a facén is olvastam, csodás szonettedet, felemelő érzés olvasni.

Szeretettel Ezsike

Köszönöm szépen, Erzsike:)

hubart képe

Gyönyörű szonett, nagyszerű vers!  Fogadd gratulációmat!

Feri, nagyon szépen köszönöm a látogatásodat, és a véleményedet.:)

lnpeters képe

Edy, remek szonett!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Köszönöm szépen!