Gondűző szonett

Nézd a csipke fákat, andalítanak,
tollpihék keringnek gondjaid körül,
s ha tangó tüzére csábít el a nap,
szikrákba szépül, mi eddig fájt belül,
havas palástba öltözött a rét is,
ontja jégvirág szerelmes illatát,
talán nem érzel bánatot, s ha mégis,
szemedre csókolja hűvös dallamát,
s az ajkad álmodó mosolyba szédül,
így iszod magadba átható neszét,
egy röpke sóhaj oldja súlya nélkül,
aztán végre rácsodálkozol, de szép...
     és csilingelnek úgy a jégcsapok,
     hogy tudd, a télben én is ott vagyok.

Hozzászólások

Csilla képe

De szép... :) Hűvös, havas, jeges, de mégis melegséget áraszt, különösen a zárás. Szeretettel gratulálok!
 

 

 

Kankalin képe

Köszönöm szépen, kedves Csilla!

Örülök, hogy tetszik. :) 

hzsike képe

Gyönyörű, gazdag képekkel dúsított, dallamos, jambikus szonettedhez, szeretettel gratulálok, drága Kankalin. :)

Kankalin képe

Köszönöm szépen, drága Zsike!

Gondoltam, hozok egy kis pozitív téli hangulatot. :) 

 

hubart képe

A tél  lelki atmoszférájának leheletfinom megidézése ez a szonett! A zárósorokba csempészet kontraszt csak ráerősít erre az élményre! :)  Nagyszerű! Szeretettel gratulálok! :) 

Kankalin képe

Köszönöm szépen, kedves Feri!

Szerethető oldaláról mutatom meg a telet. :)
A zárásba általában szoktam valamilyen "csavart" tenni, hogy nagyobbat szóljon.
Örülök, hogy tetszik. :)

Nagygyörgy Erzsébet képe

Szép lett a vers :)

Kankalin képe

Köszönöm szépen, kedves Erzsike! :)

A gondom űzted gyönyörű verseddel!

Kankalin képe

Köszönöm szépen, kedves Imre! :)

Az volt a szándékom, hogy szerethető oldaláról mutassam be a telet, mert általában elveszi az emberek kedvét.
Azért nem ártana egy kis hó, hogy igaz legyen, amit megírtam. :)

lnpeters képe

Mennyire felemelően szép!

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Kankalin képe

Köszönöm szépen, kedves Laci! :)

Maga az írás folyamata is felemelt, mert jó volt belegondolni. :)