Feltámadott

 

Nem számított módja, rangja,
áldott kéz más lábát mosta.
Jó szándéka ártalmatlan,
szégyen nincs az alázatban.
Elárultak, nemes lélek,
ezüstcsengést ért a léted!
Küldtek töviskoszorúban
kínkeserves keresztútra.

Hallgatag a templom tornya,
nem kondul a harang rajta.
Beszédes a gyásznak csöndje,
felszólít a néma böjtre.
Letakarva oltárlepel,
hisz benne, ki itt térdepel.
Ima áldást, békét hozzon,
hajnali víz megtisztítson.

Tűzszentelés, zöldág-járás,
egymás iránt megbocsátás.
Fény űzze el sötét árnyát,
szentelt gyertyánk gonosz átkát.
Hús és tojás, szentelt kenyér,
feketéből tiszta fehér
úgy, ahogyan megadatott.
Értünk halt, de feltámadott.