Építs bárkát!

Mutatják a jelek: végső idők jönnek,
emberi létünkkel túllaktuk Földünket?
Levet a hátáról, annyi kínnal bántjuk,
vérbe és mocsokba fúló szép világunk.
Mielőtt özönvíz kapuit kitárnák,
Építs a semmiből is, túlélő bárkát!

Ha pusztítás ártó lovasai dúlnak,
sokakra nem vár már szép-keletű holnap.
Emberpiramisok hátára felmászó,
megkísértő gonosz, nem tiéd a zárszó.
Dübörögve nyílik, majd e föld alattad,
hatalmad örökké erős nem maradhat.

És te, eltékozló! Gyermeke atyádnak,
ne légy farkasa az embernek, ki társad!
Összefogva juss el, így lehessünk zálog,
hogy a Nap érjen még, jóra kész világot!
Özönvíz kapuit, ha reánk kitárják,
óvjon meg készülő, karfonatú bárkád!

Benned az erős én, elhajló, de kemény.
Imáid szavára éledjen a remény!
Tudd, érezd előre, hogy meghallgattatik.
Angyalok oltalma, békesség adatik.
Az idő rongyait rólad lecibálják,
Építs a semmiből is, túlélő bárkát!

Hozzászólások

M. Karácsonyi Bea képe

Így legyen!Szép.

lnpeters képe

Vigyázz, nem mindenütt stimmel a felező tizenkettes.

Pete László Miklós (L. N. Peters)

Köszönöm véleményetek.

Cseri János

Egy két helyen bicsaklik a rím, de alapvetően nem rossz a vers, csak kicsit nyersnek érzem. Lehetne még javítani rajta, megérné, mert a tartalom jó.

Magam is így vagyok vele, kedves Miklós!

Igyekszem embernek megmaradni, a lelki és fizikai tartalom is megvan, de nem ennek kedvez a minket körülvevő világ. Nagy valószínűséggel, ez is befolyásolja soraimat/sorainkat.

Üdv és utólag is boldog névnpot!

Cseri János