Dorka dolga

 
Fújjuk el a napot, no, fújjuk el, Kincsem,
kopog kinn az este, keze a kilincsen -
aludni kéne már, álmos a takaró...
ásítozós csücske kicsinykét zavaró.
 
Kihűlt fürdővízben úszkálnak a kacsák,
(műanyag tollakkal csápoló  társaság)
feledd őket mára, hadd száradjon csőrük,
holnap újból ringhat kedvedre bölcsőjük.
 
Amott - a sarokban - brummogó kismaci,
s veled szeretne ő nagyot bólintani -
siess érte, babám, vigyük az ágyadba,
így pihenhet együtt tappancs és lábacska.
 
Fújjuk el a napot, no, fújjuk el, Kincsem,
kopog kinn az este, keze a kilincsen -
nézd, én már alszom is...de te hova tartasz?
Érthetném, e világ... (neked) csoda-halmaz.
 
(2018. december)

Hozzászólások

hubart képe

Kedves vers!

Sztancsik Éva képe

Köszönöm, köszönöm. :) Imádnivaló a kiscsaj. :)

Haász Irén képe

Ó, de kedves...! Tündéri!

Sztancsik Éva képe

Nagyon szépen köszönöm véleményed, drága Irénke. :)