Csillagtalan égi tájon

Csillagtalan égi tájon

Csalfa homály tekereg,

Álmodozó szegény ember

Gazdag múlttal enyeleg.

——–

Csillagtalan égi tájon

Szürke Jelen mendegél,

Fehér folton sötét árnyék

Színes reggelről regél.

——-

Csillagtalan égi tájon

Ásít a vén Irgalom,

Vékony jövő-segélyt mérnek

Lapos égi asztalon.

———-

Csillagtalan égi tájon

Egyhangú zene pereg,

Fékevesztett jövő-suhanc

Égi pusztán hempereg.

——-

Csillagtalan égi tájon

Halál-bankár vigyorog,

Félénk szellő árnyékában

Gyenge remény imbolyog.

——–

Csillagtalan égi tájon

Kamat-felhő álldogál,

Láttára alig parázsló

Jövő füstje tovaszáll.

——-

Csillagtalan égi tájon

Rossz arcú felhődagály,

Jót és rosszat jó szándékkal

Fed el a kegyes Homály.

—–

Csillagtalan égi tájon

Üldözött Hold didereg

Fényes voltáért tagadják

Ki a sötétlő egek.

——–

Csillagtalan égi tájon

Túlerőben a halál,

S főműsorban, büszke pózban

Hervadt műrózsát csodál.

——-

Csillagtalan égi tájon

Minden jóslat téveteg,

Hiszen: amint felkel a Nap;

Elvész minden szörnyeteg.

 

Hozzászólások

Remélük, hogy elvész, és elő sem kerül többé.

 

lnpeters képe

Folyamatosan elvész mindig a történelem során, de újak támadnak. Aztán azok is elvésznek.

Pete László Miklós (L. N. Peters)

M. Karácsonyi Bea képe

Így legyen!

Jó vers.

Csillagtalan égi tájon visszatérő sorokról az univerzum halála jutott eszembe, mikor már kihunynak a csillagok... Persze azért itt még felkel a nap.
Nagy vers lett Laci, köszönjük.


lnpeters képe

Köszönöm!

Pete László Miklós (L. N. Peters)