Az egykori gepida nép

 

Lakták Erdélyt,

Alföldet valaha...

Itt éltek,

El nem távoztak soha...

 

Múltját,

Jövőjét

Itt hagyta szerteszét

Az egykori gepida nép.

 

Dogma-tornyok földre rogynak,

Kopott Hitek csinosodnak;

Számos titkot

Még a Múlt takar,

Az egykori gepida nép

Körül azonban ma is még

Nagy a

Zűrzavar....

 

Csontok,

Sírok,

Néhány cserép...

Álmát alussza alattuk rég

Az egykori gepida nép.

 

A gepidák körül

Sok forrás hézagos,

Néhány sírlelet meg titokzatos,

S a tudomány - poros...

Szerintem még,

Hogy germánok voltak,

Se bizonyos...

 

Indogermán történet-áriák

Dallamait hallgatta a világ,

Európa múltakat kalapált,

Akit csak lehetett,

Indogermanizált.

 

Hódító indogermán vasbendő korog,

A Föld az indogermánság körül

Forog,

Csak mi maradtunk kívül:

Magyarok...

 

Csodáltuk,

Mosolyogtuk

A vad lendület

Hevét;

Trianonnál meg

Ittuk

A levét...

 

Az indogermán

Barátra talált,

Indo-barbár módon definiált,

Lettünk finnugor vándor csőcselék,

Még máig sem szakadt rájuk

Az Ég...

 

Itt minden "művelt germán",

Meg "latin",

Vagy "szláv" volt legalább,

Mi csak rágódtunk mások koncain,

Mindegyik indogermánnál alább,

Felettünk voltak műveltségben végig,

Mégis "elnyomtuk" őket - ezer évig...

A területrabló így szipogott,

A cinikus nyugat bólogatott,

Csak ritkán nézett félre,

Indogermán ölelt

Egy másik indogermánt a keblére...

Sok indogermán szempár könnyezett,

És a hazugság megszenteltetett...

 

Csontok,

Sírok,

Néhány cserép...

Az igazságot őrzi valahol talán

Az egykori gepida nép...

 

Hogy ki került a sírba valaha,

Régebben gepida,

Ma szarmata,

Vagy "vegyes etnikum"...

Őrzi titkait

A "Barbaricum".

 

Sem sír,

Sem urna,

Sem pedig koporsó

Nem tudja, mióta van itt

Magyar szó.

Jöttünk-e valahonnan

Valaha,

Vagy itt élünk

Idők kezdete óta...

 

Pannonok,

Szkíták,

Szarmaták,

Gepidák...

Indogermánnak tartja őket

A tudományos mese...

Csak bizonyíték nincs,

Egy morzsa se.

 

Kárpát-medence...

Megszentelt vidék..

Itt élt és halt

Az egykori gepida nép...

 

Tiszteltek Múltat,

Éltek a Jövőnek;

Attila király megbecsülte őket.

 

Küzdöttek longobárddal,

Majd avarral,

Gyakran köszönt vérrel rájuk

A hajnal...

 

Éltek,

Haltak...

Maradt utánuk sok sír,

Meg cserép...

Valahol bennünk él

Az egykori gepida nép...

 

Nyelvük germán volt?

Iráni?

Vegyes?

Egy részük talán magyarul beszélt?

Mára talán már nem is érdekes...

 

Az egykori gepida nép

Itt élt, halt, harcolt, örült, szenvedett...

Attila királynak kortársa volt,

Később meglátta Bajánt,

A kagánt,

Sok nép jött,

Győzött, vesztett,

Elszaladt...

Az egykori gepida nép

Bennünk

Magyarnak

Máig

Itt maradt.