Atlantisz utolsó nyara

 

Atlantisz utolsó nyara...

Még nem létezett Szahara,

 

Alacsonyabb volt a tenger,

Elbizakodott az ember,

 

Profanizált démonsereg

Kapott hűlt oltáron helyet.

 

Atlantisz utolsó nyara...

Megérthetjük-e valaha...

 

Ugyanolyan démonságok

Rágják ma is a világot,

 

Ma is. Sötét füst gomolyog,

És a hibák ugyanazok.

 

Atlantisz utolsó nyara...

Szólt a profán szirén dala...

 

Önfelszámoló dallamok

Kakofón hangja csattogott...

 

Abszurd, profán őrültségek

Képében jött a Kísértet...

 

Atlantisz utolsó nyara;

Vénséges idő-mandala...

 

Továbbra is körbe-körbe,

Vagy egyszer mégis

Előre?

 

Örökké a pofán méreg,

Vagy mégis Szent lesz az Élet?

 

Örökké?

Valaha?

Soha?

Atlantisz utolsó nyara...

Hozzászólások

Saint képe

Minden mulandó,a körforgás örök. Nem érti meg az ember,hogy csak bizonyos szintig ér fel,amíg nem érti mitől ember.

Saint

lnpeters képe

Épp az ma a legfontosabb kérdés, körforgás-e, vagy - spirál...

Pete László Miklós (L. N. Peters)