Atlantisz az őszi ködben

 Atlantisz az őszi ködben,

Fáradtan,

Idő-törötten...

Hivatalból feledtetve,

Soha el nem feledhetve,

Évszázadok lába nyomát

Viszi idő-sírján tovább.

Atlantisz az őszi ködben;

Sohasem fejlődés-szögben,

Egyenesvonalúságok

Vén varja dühödten károg...

Profán tákolmány nyöszörög...

Vén sejtelmes őszi ködök...

Atlantisz az őszi ködben,

Sokatmondó őszi csöndben...

A létével sárba rángat

Megveszekedett dogmákat.

Minden kurzus elátkozza,

De minden Ősz visszahozza.

Terek sírnak,

Idő zökken;

Atlantisz az őszi ködben.