002 Kézbesíthetetlen levél

 

Kézbesíthetetlen levél

(Vas Tibornak)

 

Szálkás deszkapadlón utat vág a fénnyel

újabb hajnal s barna sarkokat keres,

nyargal, visszafordul, szembeszáll a ténnyel,

hogy te nem szólsz többé s ez már végleges.

Nincs semmi új, látod, csak a pillák szúrnak,

egy év megint eltelt, nem cseppen a könny.

Mit mondjak? Átfagyva ki örül az újnak?

Megváltást ígérő szent szó úgyse jön.

Csak feküdj nyugodtan, igazad lett mégis,

hát halált virágzott itt a türelem, 

békét hozott gyötrő, kegyetlen aszkézis,

ujjlenyomat vagy egy üres üvegen.

Míg csöndes szavakkal te a halált hívtad,

morbid módon számoltad a perceket,

kitalált világod ha versekbe írtad,

rettegtél, hogy nem lesz majd, ki eltemet.

Borzongva és fázva, rekedt hangon mondom:

„ a barátom voltál”, szúrnak a szavak,

rágódom a múlton, mint az eb a csonton,

győztél, s kárpótlásként így lettél szabad.

 

2017

 

 

Hozzászólások

vati képe

Hát ide is elhoztad ezt a verset, kedves Zsuzsa! Druszámat, a tehetséges költőt mint azelőtt "csak" virtuális ismerőst, a tavalyi könyvhéten volt módom még életében először és utoljára látni. Én csábítottam, nem tudván, hogy ha Gyálról elindul, a Vörösmarty-térig háromszor lesz rosszul. Csak akkor döbbentem meg, mikor a Földalattival megérkezett, és már egy BKK-ellenőr kísérte át a Deák-térről, hogy aztán a gondjaimra bízza. Percekig kellett várni lent, mire a lépcsőnek neki tudott indulni, háromszor kellett megállnia, míg a téren átlósan átmentünk. Elmondta, hogy a tüdeje mindössze 37 százalékos oxigénfelvétellel működik, hogy rajta már csak egy transzplantáció segítene. Téged akart látni, az utolsó pillanatban döntötte el, hogy jön, ezért nem szólt előre, a neked szánt virágcsokrot végül rám bízta, adjam át. Aztán december 27-én... De ez már benne van a versben. Meghatottan olvasom újra meg újra. Ötvenéves volt...

Varga Tibor

A. Túri Zsuzsa képe

Igen, mert fontos volt kiírni magamból a gyászt. 

hubart képe

Már máshol is olvastam, és akkor is  meghatott ez a versed kedves Zsuzsa. Szomorú dolgokról nem könnyű szépen írni, de neked sikerült. 

A. Túri Zsuzsa képe

Hát, én főleg szomorú dolgokról írok, mert egyébként mindig nevetek, vidám ember vagyok, így írom ki magamból a világfájdalmat... Koszonom az olvasást !!!

A. Túri Zsuzsa képe

Hát, én főleg szomorú dolgokról írok, mert egyébként mindig nevetek, vidám ember vagyok, így írom ki magamból a világfájdalmat... Koszonom az olvasást !!!

Mysty Kata képe

Méltó emlékállítás a kortársnak, barátnak, az EMBERNEK!Nyugodjon békében.

Nincs csodálatra méltóbb az embernél,
bánj vele ezen érdeme szerint. Tatiosz

    Kata                 

  "ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"    

A. Túri Zsuzsa képe

Drága Kata! Köszönöm. Nem könnyű "elengedni"...