Úgy olvasom
Beküldte hubart - 2020, május 30 - 15:11
Akácvirágos, édes alkonyon
a múzsa kedve szerte szenveleg;
elütve gondom én, e dalt fonom,
ha vágyaimra enyhet nem lelek.
Reám köszönt az est a balkonon,
kihunyt a fény, de holdat rendelek,
s velem beszél a csend, a halk rokon,
s a csillagok ma égi, szent jelek.
Úgy olvasom, mint Ádám egykoron,
fütyüljenek akármilyen szelek!
Áldás legyen kenyéren és boron,
a gyöngye perceinknek így pereg.
Testvércsatát nem vívok senkivel,
hiszen tudom, az Isten fenn figyel!
Hozzászólások
Nagygyörgy Erzsébet
2020, május 30 - 15:20
Permalink
Remek lett, Feri. Erzsike
Remek lett, Feri.
Erzsike
hubart
2020, május 31 - 22:58
Permalink
Köszönöm szépe, kedves
Köszönöm szépen, kedves Erzsike!
Kankalin
2020, június 5 - 16:53
Permalink
Kedves Feri!
Kedves Feri!
Szép szonett.
Egy gondolatot - "kihunyt a fény, de holdat rendelek" - elirigyeltem. :)
Hangulatos, nagyon tetszik.
Szeretettel: Kankalin
hubart
2020, június 5 - 19:34
Permalink
Köszönöm szépen, kedves
Köszönöm szépen, kedves Kankalin! :)
Csilla
2020, június 5 - 17:57
Permalink
Nagyon szép! A "szerte" így,
Nagyon szép! A "szerte" így, különírt alakban (kivéve a szerte a világont), vagyis nem igekötőként, hanem határozószóként vagy akár melléknévként értelmezve nagyon ritka és igazán különleges, választékos. Gratulálok :)
https://versekegipasztorok.mozellosite.com/
hubart
2020, június 5 - 19:34
Permalink
Köszönöm szépen, kedves
Köszönöm szépen, kedves Csilla! :)