Átutazó...
Beküldte barnaby - 2013, április 2 - 20:58
Vakon születtem beléd, te csúf világ,
imába foglalt nevet a néma szó.
Sebaj, ha lelked szeretni vinne már,
inkább te lennél örökre bújtatóm...
Elül a jajszó, halódva mindahány.
Sorsnak uszályán lebegve ring hajóm,
utam ha járom, nyugalmam szűnni vágy,
kalandra várva tebenned lenne jó.
Ha majd világom keresve meglelem,
ki láthat engem, ki bánja sorsomat?
Felhő sereggel borítva kék egem,
talál-e társat magának végzetem?
Reménytelenség gyötörve fojtogat,
Sirám a gondom, csapong a képzelet...
Hozzászólások
Mysty Kata
2013, április 2 - 21:26
Permalink
Azt kaptam tartalmában ,
Azt kaptam tartalmában , amit a címe ígér! Helyet keresők és átutazók vagyunk.
Kata
"ne fogjon senki könnyelműen a húrok pengetésihez....!"
hzsike
2013, április 3 - 11:01
Permalink
Tetszett a versed ritmusa, és
Tetszett a versed ritmusa, és a tartalomban sem csalódtam. Szeretettel voltam Nálad, kedves Barna:Zsike:)
Nagygyörgy Erzsébet
2013, április 3 - 20:14
Permalink
Kedves Barnaby! Milyen igazat
Kedves Barnaby!
Milyen igazat írtál, tetszik.
Szeretettel Dyona