Álom kószál

Most köröttem fényt szitál az éj,
pókhálóban ring a holdkaréj.
Szűzfehéren szálldogál a hó,
ránk teríti leplét hóanyó.
 
Csöppnyi sóhaj, s néma vágy kereng,
szép remény a szívben bent feszeng.
Nézd, vigyázva állnak kint a fák,
méla csendben alszanak tanyák.
 
Fáradt őrszemek a csillagok,
nyírfaágon kismadár vacog.
Hűs barlangban medve szendereg,
álom kószál, mennyig fellebeg.  
 

Hozzászólások

Haász Irén képe

Szép hangulat, reméljük, ilyen is lesz ebben a ködös, szitálós semmiben...

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Irénke!

Köszönöm, ha tetszett.

Erzsike

hubart képe

Már mi is a sziporkázó szűzfehér havat várjuk a nyirkos, ködös szürkeség heyett. 

Nagygyörgy Erzsébet képe

Kedves Feri!

Nem lesz hó, sajnos, csak remélni tudjuk...lassan el kell utazni majd, hogy havat lássunk. 

Erzsike